|
Arról, hogy mi a limerick A limerik (vagy angolosan: limerick)
abban a formában, ahogy ma ismerjük, a viktoriánus Anglia Janus-arcú terméke.
Az egyik arcát Edward Lear, a nonszenszversek írója és illusztrátora tette olyan
népszerűvé, hogy a vicclapokban valóságos népmozgalommá vált ilyen ötsoros, aabba rímképletű badar versikéket fabrikálni, melyeknek
első sora általában személynévre végződött, vagy a várost nevezte meg, ahol a
limerik szereplőjével a további négy sorban
elbeszélt bámulatos badarság megesett. A Janus-arc másik fele a prüdériájáról
híres korszak visszájáról tekint ránk. Ez az értelmiség obszcén folklórja,
amely a XX. század közepéig csakis szájhagyomány útján terjedt az irodalmi
berkekben, egyetemek táján, a katonatiszti karban, de bizony a felsőbb papság
köreiben is, hasonlóan a malac viccekhez, csak éppen virtuózan leleményes
rímekkel, énekelhető formában előadva. A műfaj illetve a versforma valójában
sokkal régebbi eredetű, csíráit már a középkori angol költészetben is
kimutatták. Büszkék is rá az angolok, és annyira a nyelvükbe ágyazottnak
tekintik ezt a formát, hogy azt tartják, jó limeriket
írni csakis angolul lehet. Forrás: Várady Szabolcs (Vál.,
szerk. és előszó) Várady Szabolcs egyik híres limerikje: Volt egy nő, úgy hívták,
Emese. (Forrás: http://www.dokk.hu/enci/?_mutasd=limerick) Limerick A limerick rendkívül tömör, Az ír város lett a versforma névadója. Forrás: Gergely Ágnes Egy másik definíció „A limericknek három fajtája van: (Forrás:
http://hu.wikiquote.org/wiki/Limerick) Limerick
Gondoltam, így indításként mégse valami
nyelvészeti tárgyban mélyedjünk el, hisz még jómagamat is néha rémálmok
gyötörnek egyes negatív kisugárzású vizsgáztatók emlékére. Nem tudom, hogy e
hasábokon lehet-e másról is írni, szeretett főszerkesztőnk összes számán
ugyanis gépi hang felelt. Remélem, azért jól van, s nem kapcsolták holmi Darth Vader-i szerkentyűkre.
(Apropó, észrevette-e már más is, hogy a legújabb angol-magyar nagyszótárban
önálló címszó Darth Vader?
Hármat lehet találni, mi a megfejtés.) Abbahagyva hát a rizsát, melyre az oldal kitöltése
miatt volt szükség, egy valamennyire aktuális irodalmi témába kezdek hát. És
hogy mégis valaki végigolvassa a tisztelt olvasószerkesztőkön kívül, ki kell
jelenteni, hogy csak tizennyolc éven felülieknek ajánlom! Limerick. Limerick, valójában
Luimneach, ír kikötőváros a Shannon
partján, ősi dómmal és lazachalászokkal. Másrészt ez egy versforma neve is, s
a mostani cikk inkább emez utóbbiról szól. Számos módon próbálták Limericket és a limerickeket
összekötni, van, aki szerint a város brit bakái honosították meg, van, aki
egy Limericket említő nótával etimologizálják, de
mások meg úgy vélik, hogy a városnak és a versformának az égvilágon semmi
köze sincs egymáshoz. A limerick – esetleg
magyarosan limerik – angol strófaforma. Ötsoros,
humoros s gyakran erotikus versike. Az első sor végén lehetőleg valamilyen
név, személy vagy hely áll. Lássunk egy klasszikus példát: "There once was an old man of Lyme, Who married three wives at
a time; When asked `Why a third?' He replied, `One's absurd! And bigamy, sir, is a crime.'" (Kb.: Egyszer volt egy öregúr Lyme-ban / Feleségei
is voltak, hárman / Megkérdték: "Miért pont három?" / "Egy nem
enyhít magányon, / S kettővel vétkes lennék bigámiában.") Ilyesmit roppant szórakoztató írni és olvasgatni
is. Főleg, ha angolok vagyunk. Edward Lear könyvei – Értelmetlen dalocskák,
Még több zöldség, A tökkelütött lant, Marhaságok
negyedik kötete – nehezebben beszerezhetőek, mint Shakespeare folio-kiadása. Még Viktória királynő is rajongott érte.
Pedig versei kifejezetten bénák, mai szemmel szellemtelenek. Mutatóba
közölhetnék is párat, de nem teszem, olyan pocsékok. De írt Stevenson, a Kincses sziget szerzője, Mark Twain, Kipling
vagy Bernard Shaw is. Aztán a családtagok gondosan el is égették ezeket.
(Kicsit emlékeztet ez Arany János erotikus verseinek eltűnésére, hála a
gondos és prűd örökösöknek.) Ám a limerick tovább
fejlődött. Tömegessé vált: állítólag csak 1907-ben és csak Angliában
tízmillió ilyen versike született. Új és új nyelveken terjedt el, születtek
fordítások és eredetiek egyaránt. Ráadásul a XX. századra a műfaj
színvonalasabbá, szórakoztatóbbá is vált. Nyugodtan azt is mondhatjuk, hogy
egyre merészebbé. És amiért most itt minderről írunk: megjelent a limerick hazánkban is. Igaz, már a világháború előtti
időkből is találtam hazánkban született, idegen nyelvű limericket,
s az elmúlt években is fordítgattak néha-néha, de az elmúlt hónapokban a
magyar limerick határozottan kivirágzott. Egyrészt Faludy György adott ki tavaly egy vékony átdolgozáskötetet, melyből a legjobbakat Fábry Sándornak
is fölolvasta a tévében. Másrészt az Európa Könyvkiadó készít egy kötetet,
melybe napjaink neves költői írogattak munkákat. S szerencsére válogatásokban
már most, a könyv elkészülte előtt is tallózhatunk
anyagukból különféle folyóiratokban. A legszebb koszorút talán a kitűnő Holmi
októberi számában találhatjuk, negyvennégy limerickből.
De még a szilveszteri napisajtóban is leltem limerickeket
Slecht Csaba vagy Simicska István nevére. Lássunk kedvcsinálóként mindkét korpuszból három
jól sikerült remeket mutatóba! Faludy György vaskos és gazdagon illusztrált
kötetéből (Limerickek) még az egyik legenyhébb eme
átdolgozás: "A szép hattyú láttára a tóparton Öcsit vad szenvedély ragadta farkon: »Dugom, fogd,« szól a csősznek, de az: »lánykámat lődd meg, a szép hattyút a rektor úrnak tartom.«" A Holmi előzetes válogatása jóval szendébb, bár pont az elsőként
idézett kifejezetten a vaskosságig is elmegy. Volt egyszer egy gaz nőgyógyász. Gaztette, hogy az ujja helyébe a f-t tette. "Betudható-e az asztmámnak, hogy úgy érzem, mintha b-nának?" – kérdezte a nő a gaz orvostól, aki épp azt tette. Orbán Ottó: A gaz nőgyógyász Volt egy úr, lakhelye Mozambik, fenéken harapták a zombik. Faggatták: "Nagyon fáj?" Azt mondta: "Ugyanmár. Eleve is volt már azon lik." Varró Dániel Mint láthattuk, néha bizony nem is minden formai
követelménynek felelnek meg e remekek. De hát az irodalomban általában is
jellemző, hogy időről időre lerázzák a formai bilincseket, néha pont ezzel
alkotva nagyot. S angol klasszikusoktól – mármint limerickek
síkján klasszikusoktól – is vehetünk példát arra, hogy mellőzik a szokványos
jegyeket. "There was a young fellow named Skinner Who took a young lady to dinner; At half past nine They sat down to dine, And by quarter to ten it
was in her. What – dinner? No, Skinner!" (Németből nyelvvizsgázóknak: kb. "Erik elhív egy hölgyet, s
leülnek vacsorázni. "Rá tíz perc. A hölgy nyelni kezd. / Mit – a
szendvicsét? / Nem, Erikét.") Csiszár Gábor (Forrás:
http://nyuz.elte.hu/archiv24/2401/nyelvis) Milyen ...rick? A limerick
eredetileg az angol (népi) humor speciális megjelenési formája: aabba rímképletű, rövid, humoros – gyakran abszurd –
versike, amely-nek speciális ritmusa és jellegzetes
tartalmú – a limerick szereplőjét meg-nevező –
kezdősora van. A klasszikus ritmus – amely alól persze több kivétel lehet –
következő: ti ti tá ti ti tá ti ti tá A ti ti tá versláb neve
anapesztus. Magyarul egyre inkább elfogadott a „limerik”
írásmód és Kosztolányi nyomán a „badar” szó is használatos. A limerick részletesebb
elméleti elemzése helyett, íme álljon itt egy
klasszikus limerick: A rare old bird is the pelican; Gyönyörű madár a pelikán (Forrás: http://www.kokel.mke.org.hu/2005_05/pdf/421-429.pdf) Esterházy
Péter A szavak csodálatos életéből Várady Szabolcstól tudhatjuk, hogy a limeriknek három fajtája létezik: A limerik ars
poétikáját illetően két álláspont létezik. Az egyik szerint akkor jó a limerik, ha jól megrímelik. A másik a befogadói oldalról
támaszt feltételeket. Akkor jó a limerik, ha
olvassák, s kive... - na ezt majd otthon kitalálják, annyit segítek, hogy
rímkényszer. |
|
|